Következő írásunk középpontjában az éger áll, amivel gyakran találkozhatunk a hétköznapokban, ezért nem is baj, ha megismerjük picit jobban ezt a fafajtát.

Éger

Latin név: Alnus glutinosa (Schwarzerle), Alnus incana (Weißerle)

Előfordulás:

Egész Európa. Melegigényes, bár a száraz, forró nyarakat megsínyli. A téli fagyok iránt érzéketlen, a kései fagyok azonban sok kárt tehetnek az éppen akkor fakadó leveleken. A mocsarak, folyók, patakok jellegzetes fája. Jó minőségű, mély talajt kíván; eltűri az állóvizet és a lefolyás nélküli termőket is. A víz ingadozását nem szereti, de a gyökereit érő mozgó vizet igen. A sekély, száraz vagy erősen kötött talajokon nem találjuk meg. Jó talajon kisebb árnyékot elvisel, gyengébb talajokon fényigényesebb.

Az élő fa:

Első- vagy másodrendű fa. Törzse szép, hengeres. Szabadabb állásban gúla alakú, laza koronát fejleszt vízszintes ágakkal, de törzse mindvégig kivehető. Zárt állásban alsó ágai gyorsan lehullnak.

A feldolgozott fa:

Szórt likacsú, színtelen gesztű. Frissen döntve sárga színű, de rövid idő utána levegőn megsötétedik, majd kiszáradva újból világosabb lesz. Évgyűrű határai elmosódottak. A szabad levegőn gyorsan romló fája álgesztesedik de levegőtől teljesen elzárva igen tartós.

Tulajdonságok:

A nedves hóra hulló makkocskái gyorsan kicsíráznak. Csemetekertben sekély takarással állandó öntözést igényelnek. Csíranövénye két apró, sötétzöld, ép élű, tojásdad alakú sziklevéllel kel. A fiatal csemete fényigényes és fagyérzékeny. Első években gyorsan, majd fokozatosan lanyhuló iramban növekszik. Sarjadzó képessége tuskóról jó, de gyökérről gyenge. Dugványról is szaporítható.

Felhasználás:

Sokoldalú, de vagy csak teljesen száraz vagy víz alatti célokra alkalmas. Kis szilárdságú és változó nedvesség mellett gyorsan romló fája építkezésekre alkalmatlan. Vízi építménynek és bányafának jól használható. A lemezipar vakfurnírnak használja, de az asztalosipar is kedveli, mert szépen és könnyen fényezhető. Fája jól faragható és esztergályozható, jó ceruzafa.